MNSZ blog

Blog a Miskolci Nemzeti Színházról

   A színház világával való kapcsolatom még Egerben kezdődött, 1987-ben - amióta ott újra volt önálló társulat. Minden darabot láttam, volt, amit megnéztem huszon-valahányszor is. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. És az is Egerben történt, hogy 2000 tavaszán a Piaf (a címszerepben fellépő művésznő ma már a Miskolci Nemzeti Színház tagja) egyik előadásának végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke voltam rá, s nem felejtem el máig sem, annál is inkább, hiszen ezt a címemet azóta is valamennyi direktor elismerte.
 Az évtizedekkel ezelőtt megszületett egri kötődés azonban nem akadályoz abban, hogy lássam és élvezzem, milyen nagyszerű dolgok születnek ma Miskolcon.
  Tisztelek mindenkit, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal e világhoz tartozónak érzem.
 2010.04.05-én blogot indítottam: Színház Egerben (1884-től napjainkig)… és azon túl. Tíz éves születésnapját Lőkös Ildikó dramaturg köszöntötte - országos színházi portálon is.
 2014 óta volt miskolci rovata, 2021 végén ez önállósult, a régi cikkek egy részét átemeltem ide, az újak folyamatosan születnek.  Remélem, kiérdemli az Olvasó figyelmét! J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
a blog közösségi csatornái



 

 
Lezárt szavazások


 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

2023.10.05. 13:00

Holnap mutatja be az MNSZ, Béres Attila rendezésében Kálmán Imre operettjét, A csárdáskirálynőt. Ebből az alkalomból a blog háromrészes sorozatot közöl. Az első részben a szerzők és a darab miskolci vonatkozásait ismerhetik meg, a második az 1916-os magyarországi premierrel foglalkozik, a korabeli sajtó nyomán, fényképekkel, a harmadik korábbi miskolci előadásainak emlékét idézi.

Jenbach Béla
 

Es Lebe de Liebe! - Éljen a szerelem! Ez volt a címe eredetileg Kálmán Imre operettjének, amely azonban az 1915. november 13-án Bécsben sorra kerülő világpremieren - utólag már tudjuk, hogy igazán az volt, hiszen bejárta és járja ma is még az egész világot - már Csárdásfürstin címmel került színre. A magyarországi bemutató a Király Színházban volt, Kosáry Emma főszereplésével (lásd majd a következő részben!), 1916 november 3-án, a fordítást Gábor Andor írta. Nem a cím megmásítása volt az egyetlen változás a darab életében, utaljunk most csak arra a tényre, hogy a Budapesten, az akkori nevén Fővárosi Operettszínházban 1954-ben bemutatott igen híres, Szinetár Miklós által rendezett változatban Békeffy István és Kellér Dezső átírt szövegével játszották, amelyben más változások mellett Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét.
   Ennek a változatnak miskolci vonatkozása, hogy itt mutatták be először, 1954. június 6-án, hogy kipróbálják, mennyire tetszik a publikumnak, s csak ezután került a fővárosi közönség elé. Miskolcon Cecília Nádassy Anna volt, Miska főpincér Pethes Ferenc, Szilvia pedig Karácsonyi Magda. (Az előadás korabeli kritikáját elolvashatják majd a 3. részben.)
  Van azonban egy jóval korábbi, eredendő miskolci vonatkozás – a Csárdáskirálynő szövegkönyvét Jenbach Béla írta (Léon Stein-nel), s abban a cselekmény színhelye „miskolci orfeum” volt. Német nyelvterületen a színházak a mai napig az eredeti szövegkönyv szerint játsszák, s elhangzik benne Miskolc neve.
   Jenbach Béla 1871-ben, Miskolcon született, Jakobovits (Jacobowicz) néven. Több családdal együtt laktak a Mindszent utca 12. szám alatti udvarban. Öten voltak testvérek, apjuk nem lakott velük, mert máshol talált munkát, csak a pénzt küldte haza. A gyermekek nevelése így egyedül anyjukra hárult. Béla nővérével járt színházba, s mindkettőjüket megfogta ez a világ. 1889-ben, tizennyolc éves korában Bécsben jelentkezett színiakadémiára. Itt változtatta meg a nevét. Elvégezte a színiakadémiát, majd librettókat kezdett írni. A Csárdáskirálynőhöz 1914-ben kezdtek hozzá, de a háború miatt Kálmán Imre egy időre félbehagyta.
   A második világháború kitörése után Jenbach egy pincében bujkált feleségével, innen vitték kórházba, ott halt meg, 1943. január 21-én. 1955-ben Bécs Hietzing negyedében Jenbachgasse néven utcát neveztek el róla.



Lajtai Lajos zeneszerző, Békeffy István szövegíró, Turay Ida és Biller Irén színésznők között Jenbach Béla
 

 

Még nincs hozzászólás.
 
Útmutatók


A KERESŐ
HASZNÁLATÁRÓL

 

 


ÚTMUTATÓ
A BLOGHOZ

 

 


MŰVELT ÚR
A SZÍNHÁZBAN

 


 
Menü
 
kommentek & Napló-archívum évenként
Friss hozzászólások
 
könyvajánló

 
hangos blog

A blog hangos szolgáltatása gyengénlátóknak.
Cikkek felolvasva!