MNSZ blog

Blog a Miskolci Nemzeti Színházról

   A színház világával való kapcsolatom még Egerben kezdődött, 1987-ben - amióta ott újra volt önálló társulat. Minden darabot láttam, volt, amit megnéztem huszon-valahányszor is. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. És az is Egerben történt, hogy 2000 tavaszán a Piaf (a címszerepben fellépő művésznő ma már a Miskolci Nemzeti Színház tagja) egyik előadásának végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke voltam rá, s nem felejtem el máig sem, annál is inkább, hiszen ezt a címemet azóta is valamennyi direktor elismerte.
 Az évtizedekkel ezelőtt megszületett egri kötődés azonban nem akadályoz abban, hogy lássam és élvezzem, milyen nagyszerű dolgok születnek ma Miskolcon.
  Tisztelek mindenkit, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal e világhoz tartozónak érzem.
 2010.04.05-én blogot indítottam: Színház Egerben (1884-től napjainkig)… és azon túl. Tíz éves születésnapját Lőkös Ildikó dramaturg köszöntötte - országos színházi portálon is.
 2014 óta volt miskolci rovata, 2021 végén ez önállósult, a régi cikkek egy részét átemeltem ide, az újak folyamatosan születnek.  Remélem, kiérdemli az Olvasó figyelmét! J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
a blog közösségi csatornái



 

 
Lezárt szavazások


 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Napló

"TÖBB-KEVESEBB NAPSÜTÉS"

2014.11.18. 10:07

 A közönség felismeri és elismeri a tehetséget. De bizony úgy van az, hogy ettől még nem feltétlenül szereti is. Ahhoz több kell, a tehetség mellé sugárzó művészi alázat és emberi szerénység. Mindez jellemzi a Miskolci Nemzeti Színház két művésznőjét (a színház örökös tagjait), akikkel egy ma délután beszélgetésen találkozhattunk a József Attila Könyvtárban. A közönség tehát szereti őket! Komáromy Éva temperamentuma és Péva Ibolya visszafogottabb egyénisége tökéletes, bájos egységet alkotott. Nem csak a kérdésekre feleltek, de egymást is kérdezték, kiegészítették, át-átvéve időnként a moderátor szerepét. A beszélgetést élőben előadott versek mellett színesítették videofelvételek, zenék, amelyeket a művésznők kedvelnek, gazdagítva a képet – amely a művészi pálya kezdeteitől kedves szerepeken át családi vonatkozásokig ívelt. (Szóba került az az időszak is, amikor Miskolc és Eger színházát összevonták.) A közvetlen hangulathoz hozzájárult a moderátor, Jármai György Tamás zenész-újságíró, aki a hallgatóság reakcióit figyelve alakította a beszélgetés menetét.

 

Még nincs hozzászólás.
 
Útmutatók


A KERESŐ
HASZNÁLATÁRÓL

 

 


ÚTMUTATÓ
A BLOGHOZ

 

 


MŰVELT ÚR
A SZÍNHÁZBAN

 


 
Menü
 
kommentek & Napló-archívum évenként
Friss hozzászólások
 
könyvajánló

 
hangos blog

A blog hangos szolgáltatása gyengénlátóknak.
Cikkek felolvasva!