MNSZ blog

Blog a Miskolci Nemzeti Színházról

   A színház világával való kapcsolatom még Egerben kezdődött, 1987-ben - amióta ott újra volt önálló társulat. Minden darabot láttam, volt, amit megnéztem huszon-valahányszor is. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. És az is Egerben történt, hogy 2000 tavaszán a Piaf (a címszerepben fellépő művésznő ma már a Miskolci Nemzeti Színház tagja) egyik előadásának végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke voltam rá, s nem felejtem el máig sem, annál is inkább, hiszen ezt a címemet azóta is valamennyi direktor elismerte.
 Az évtizedekkel ezelőtt megszületett egri kötődés azonban nem akadályoz abban, hogy lássam és élvezzem, milyen nagyszerű dolgok születnek ma Miskolcon.
  Tisztelek mindenkit, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal e világhoz tartozónak érzem.
 2010.04.05-én blogot indítottam: Színház Egerben (1884-től napjainkig)… és azon túl. Tíz éves születésnapját Lőkös Ildikó dramaturg köszöntötte - országos színházi portálon is.
 2014 óta volt miskolci rovata, 2021 végén ez önállósult, a régi cikkek egy részét átemeltem ide, az újak folyamatosan születnek.  Remélem, kiérdemli az Olvasó figyelmét! J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
a blog közösségi csatornái



 

 
Lezárt szavazások


 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Színészportrék, beszélgetések

PIROS ORRÚ BOHÓCTÓL AZ OPERASZÍNPADIG - PORTRÉ

2012.07.12.

Két látszólag egymástól távol álló szerep, de ha belegondolunk, mindkettő életünk fontos részének, a nagybetűs Játéknak része. Játszani jó, játékunkkal másoknak is örömet okozni tiszteletre méltó. „A színház az életem.” – mondja. Mondják mások is – a kérdés az, mennyire hitelesen  - portrénk alanyától abszolút annak hangzik. Barátai – sokan vannak – Osinak szólítják. Teljes neve Osváth Tibor.


 
 

- Doktor Tik-Tak néven bohócdoktorként ismernek. A Piros Orr alapítvány Magyarországon 1996-tól működik. Egyetlen szóba sűrítve nevetésterápiával foglalkoztok. Felvidítjátok a kórházban fekvő beteg gyermekeket, visszahozzátok életkedvüket, mert a nevetés gyógyít.
- Úgy indult, hogy itt a színházban egy kollégám, aki belépett a bohócdoktorok közé megkeresett azzal, hogy lesz egy válogatás, egy felvételi. Elmondják,  mi a feladat, majd a művészeti vezetők eldöntik, ki az, aki alkalmas erre és tudja csinálni. Ha van kedvem, próbáljam meg! Ennek idestova 8 éve. A tanfolyamon részt vevő kollégák közül maradtunk ketten, majd egyikünk 3 év után abbahagyta és én lettem az, aki maradt állandóra. Négy évvel ezelőtt pedig egy kolléganő érkezett hozzánk, most ketten dolgozunk. Mi bevetésnek hívjuk ezeket a napokat. Miskolcon hétfőn és kedden van minden héten. Itt a színházban a hétfő szünnap, tehát azt mindig tudjuk vállalni. A kedd előadástól függően változik, ha mi nem tudunk menni, akkor vagy a nyíregyházi kollégák jönnek át helyettesíteni, vagy Budapestről.
- A szélesebb közönség azonban a Miskolci Nemzeti Színház színpadáról ismer.
- Nekem a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány jelenti a fél életemet... a másik fele a Miskolci Nemzeti Színház! 1983-84-et írtunk, amikor a gimnáziumban, ahová jártam, statisztákat kerestek a Szeget szeggel című Shakespeare előadáshoz, Major Tamás rendezésében, és én jelentkeztem. Be is kerültem, próbáltunk, már akkor nagyon tetszett a színháznak az egész miliője, amit addig csak nézőként ismertem, hiszen gyermekként sok előadást megnéztem, operettekre, gyermekdarabokra mindig elhoztak anyuék. Örültem neki, hogy most van egy lehetőség, amikor én is színpadra állhatok. Csakhogy a premier előtt egy héttel úgy döntött Major tanár úr, hogy mégsem kellenek a darabba statiszták. Teljesen elkeseredtem, de a rendezőasszisztens  - Balog Erzsébet, akinek köszönhetem tulajdonképpen, hogy itt ragadtam -, azt mondta, lesz majd egy másik produkció, amit Csiszár Imre rendez, Ibsen Peer Gynt-je, amibe rengeteg ember kell. Ebben kezdtem el próbálni, sőt kaptam benne egy mondatot is, ettől boldogabb voltam. Ez az a mondat, amit nem fogok soha elfelejteni, pedig már nagyon régen volt.
- Ami úgy szól, hogy…?
- Ami úgy szól, hogy "Apám, a sírból az anyám érted jön, hogyha elázol."  Matus György alakította az előadásban Aslak, a kovács szerepét és én voltam a fia, be kellett szaladnom, s elmondanom – 1983-tól is mindig itt van az agyamban.
-  De azután mégsem színházban kezdtél el dolgozni.
- Nem. Jelentkeztem én a színházhoz érettségi után, föl is vettek az énekkarba, de jött a katonaság. A határőrségnél voltam másfél évig, onnan pedig nem ide jöttem vissza, mert volt még valami, ami szintén nagyon izgatta a fantáziámat  - és ez a repülés. Az éppen akkor megnyíló miskolci Malév irodában helyezkedtem el, jegyeladó lett belőlem. Ezt is szerettem csinálni, még inkább megszerettem a repülést, s közben a szabadságom terhére eljöhettem ide különböző előadásokba, statisztálni.
-  Énekkari tag vagy, de szerepeket is kapsz.
- Igen. Amikor Halasi Imre lett a színház igazgatója, kaptam egy lehetőséget Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című darabjában. Hernádi Judit játszotta az öreg hölgyet, s volt a darabban két vak, az egyik én voltam. A Magyar Színészkamara vizsgabizottsága - ha meghívják őket - megnézi az előadást, amire Színész 2 minősítést kaphat az ember. Pontosabban ez a gyakorlati része, de volt egy elméleti is, egyetemes és magyar színháztörténetből kellett tételek alapján vizsgázni. Státuszilag az énekkarban maradtam, de a direktor mindig gondolt rám, ha volt egy darabban nekem való karakterszerep, akkor megkaptam.
- Mit emelnél ki ezek közül?
- Amit a legjobban szerettem, az mindenképen Az öreg hölgy látogatása volt és nagy élmény volt Hernádi Judittal együtt játszani. Azután Lehár: A mosoly országa, ott kínai követségi titkár voltam, és volt Seres Ildikó rendezésben a Leander és Lenszirom, Szilágyi Andor mesejátéka, a  béka-jelenetben kolléganőmmel, Ramocsa Emesével (akivel a bohócdoktorok között is együtt dolgozom) alakítottuk a béka lányt és béka fiút. Az operákat pedig nagyon, de nagyon szeretem... Megnyugtat, kikapcsol... énekelni benne pedig fantasztikus dolog! Kedvenceim Verdi: Traviata és Mozart: Varázsfuvola… csodás dolog volt sok más mellett ezekben is énekelni a kórusban. Óriási élmény volt Tel Avivban megnézni Rossini: A Sevillai borbély című operáját! Felejthetetlen volt az előadás!         

 


 

-  Béka – Kocsonyafesztivál és te. Mi a kapcsolat?
- Amikor indult a fesztivál, még nem volt emblematikus figurája. Három évvel később döntöttek úgy a szervezők, hogy legyen, ha már úgyis a legenda e köré a kis figura köré épült. Engem kértek meg és én boldogan el is vállaltam, tavaly februárig én alakítottam. Különböző okok miatt az idén már  nem én voltam, de az elmúlt hét évben nagy élmény volt és sok ember fényképalbumában pihen ott a velem készült fénykép.
- A 2012/13-as évadtól új vezetés van a miskolci színházban.
- Egy új, fiatalos lendületű színház van készülőben. Mindnyájan, aki maradtunk a régi társulatból, nagy várakozással tekintünk az új évad elé. Reméljük, sok jó előadást tartogat majd és nekünk is jó alakítási lehetőségeket.
- Te miben leszel benne?
- Amit már tudok, amit már próbáltunk, az Óz, a nagy varázsló Seres Ildikó rendezésében. Én alakítom majd az emberevők törzsfőnökét és a nyugor minisztert. Ez lesz az első feladatom, utána elkezdjük próbálni az énekkarral  a többit, például a Chicagot, vagy  épp amint a próbatábláról értesültem, a Dandin György című Moliére darabban is közreműködik majd az énekkar … Az elmúlt évad darabjai közül pedig a Nyomorultak átmegy a következő évadra is…


    

 

 
Útmutatók


A KERESŐ
HASZNÁLATÁRÓL

 

 


ÚTMUTATÓ
A BLOGHOZ

 

 


MŰVELT ÚR
A SZÍNHÁZBAN

 


 
Menü
 
kommentek & Napló-archívum évenként
Friss hozzászólások
 
könyvajánló

 
hangos blog

A blog hangos szolgáltatása gyengénlátóknak.
Cikkek felolvasva!