MNSZ blog

Blog a Miskolci Nemzeti Színházról

   A színház világával való kapcsolatom még Egerben kezdődött, 1987-ben - amióta ott újra volt önálló társulat. Minden darabot láttam, volt, amit megnéztem huszon-valahányszor is. Színházi tárgyú írásaim, kritikáim a Heves Megyei Nap színházi mellékletében 1995-96-ban jelentek meg rendszeresen, de a melléklet megszűnése óta is előfordultak különböző lapokban, ma pedig internetes portálokon. És az is Egerben történt, hogy 2000 tavaszán a Piaf (a címszerepben fellépő művésznő ma már a Miskolci Nemzeti Színház tagja) egyik előadásának végén nagy meglepetésemre a színpadra szólítottak a darab szereplői, Örökös Néző címet kaptam tőlük. Természetesen nagyon meghatott, büszke voltam rá, s nem felejtem el máig sem, annál is inkább, hiszen ezt a címemet azóta is valamennyi direktor elismerte.
 Az évtizedekkel ezelőtt megszületett egri kötődés azonban nem akadályoz abban, hogy lássam és élvezzem, milyen nagyszerű dolgok születnek ma Miskolcon.
  Tisztelek mindenkit, akár színpadon van, akár a háttérben dolgozik a színház csodálatos világában. Magamat is erős szállal e világhoz tartozónak érzem.
 2010.04.05-én blogot indítottam: Színház Egerben (1884-től napjainkig)… és azon túl. Tíz éves születésnapját Lőkös Ildikó dramaturg köszöntötte - országos színházi portálon is.
 2014 óta volt miskolci rovata, 2021 végén ez önállósult, a régi cikkek egy részét átemeltem ide, az újak folyamatosan születnek.  Remélem, kiérdemli az Olvasó figyelmét! J.F.

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
a blog közösségi csatornái



 

 
Lezárt szavazások


 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
* Előadások 2020/21 & 2021/22-es évad, részletező

MAKYO - VINNAI ANDRÁS: VOJÁGER

Kortárs magyar színmű

Bemutató: 2021. július 23., Játékszín / A beszámoló a bemutató előadásról készült.

   Babi néni nagyon jól tartja magát. Mind mentálisan, mind fizikailag. Pál viszont – „aki egyébként kórista” -, mentálisan nincs jól. Alig harminc körül járhat, amióta éppen a Voyager-1 űrszonda fellövésének évében ő is elindult a maga útján. Igaz, Babi néninek könnyű fittnek lenni úgy is, hogy 4 milliárd éves, mert most éppen Pál szomszédja, valójában ősentitás, a félelmek kútjának őrzője, spirituális vezető – valódi, nem úgy, mint Sahas, aki Vera életében töltené be ezt a szerepet. Vera Pál barátnője – volt és lesz is? – most a megvilágosodásán dolgozik Sahas segítségével. Azután itt van még Géza, aki Pál barátja, „szintén kórista, az anyjával él, de élvezi”, hipochonder és még szűz. Ezt az ötöst egészíti ki Babi néni kutyája, Dzsina (Márton B. András hangján szólal meg), „semmi különös, bár”… Babi néni átadta neki önnön maga egyéniségének egy részét, hogy alkalom adtán vitázzanak is, egyet is értsenek ők ketten. Dzsinának is szerepe van így Pál lelki fejlődésében - utazásában. No, és itt van még Ambrogio L50, a fűnyíró robot, aki egyébként indítja az előadást és narrátorként lép fel, Görög László hangján.  


Nádasy Erika, Feczesin Kristóf, Farkas Sándor  
Fotók: Gálos Mihály Samu

Pál alapvetően labilis, félelmek közt él, ezt most még tetézi, hogy sajnos megcsalta Verát, most már attól is retteg, hogy elhagyja. Kétségbeesetten igyekszik minden gesztusával, szavával jóvátenni tettét, bizonyítani szerelmét, de a nagy igyekezetben már nevetségessé, ellenszenvessé kezd válni a lány előtt. Feczesin Kristóf érzékeny alakításában rezdülésenként követhetjük pontosan nyomon, mi játszódik le benne. Külső szemmel is zavaró, sőt bosszantó a tehetetlensége, mégis bírja rokonszenvünket.
   Párja határozottabb egyéniség. Ennek ellenére neki is vannak félelmei, akár Pállal való kapcsolatát illetően, akár a kertjükben feltűnő darazsak iránt. Az utóbbi leküzdése az, ami Sahas lelki tréningjein rendre előkerül, de ki tudja, a darazsaktól való menekülés, elpusztításuk nem szimbolizálja-e számára már a kapcsolat megölését is. Mészöly Anna Verájának ridegségében azért végig ott van a még nem teljesen kihunyt szerelem és a sajnálat.  
   Sahas, aki „egyébként megvilágosodott férfiszépség” – szélhámos. Valójában Verával kapcsolatban csak az érdekli, hogyan tudná addig a megvilágosodásig elvezetni, hogy jól tenné, ha lefeküdne vele. Simon Zoltán élvezetesen ábrázolja a folyamatot, amelynek során igyekszik becserkészni.



Nádasy Erika, Farkas Sándor, Feczesin Kristóf, Mészöly Anna, Simon Zoltán   

   Géza fel- és eltűnik többször a cselekmény során, hol segíti, hol hátráltatja Pált. Farkas Sándor Gézája, naiv, kedves, szerethető figura, aki csak akkor lép ki addigi nyugalmából, amikor Babi néni kiszemeli magának a fiatal férfit, mert a négymilliárd év alatt azért időnként szexre is szüksége van, hiszen fenséges ősentitás ide meg oda, ha egyszer ordenáré nőszemély is, máskor egyáltalán nem hatástalan csábító, igazi nő! Géza csodálkozva, de jóleső beletörődéssel áll rá a kapcsolatra.
   Elismerésre méltóan tehetséges mind a négy fiatal színművész!
  A dolgok menetét, a változást, a cselekmény előre haladását azonban Babi néni irányítja! Szárnyai alá veszi szomszédját, hol kevésbé, hol inkább drasztikus módszerek segítségével. Ezek egyike Pál és Vera alászállása a félelmek kútjába - közösen, hiszen valójában mindvégig egymást keresik. Egy probléma nem feltétlenül olyan nagy, mint az első pillantásra látszik. El kell rajta gondolkodni, keresni a megoldást, nem pedig kétségbeesetten összeroskadni a súlya alatt. Ti is istenek vagytok – mondja Palinak és Verának -, csak már elfeledtétek! Azaz: ti magatok is tudjátok irányítani a sorsotokat! Ebben pedig segít a makyo! Hogy az mi fán terem? „Az elme azon tevékenysége, amely semmi hasznára nincs a tulajdonosának. Hamis, értelmetlen szarpasszírozás, amelyet azért csinálunk, mert nem merünk szembenézni az isteni énünkkel. A féltékenység makyo. A panaszkodás makyo. A fásult, szenvedély nélküli munka szintén makyo. A fásult, szenvedély nélküli szex szintén makyo. Ugyanúgy, ahogy a pénztárca tapogatása is makyo. Minden félelem makyo.” Babi néni megérteti velünk, hogy a félelmeket le kell küzdenünk, ez alapvető ahhoz, hogy jól tudjuk érezni magunkat az életben! Nádasy Erika magával ragadó játéka a szöveg mellett egy-egy grimasszal, nézéssel mond nagyon sokat.


Nádasy Erika

  Keszég László feszes ritmusú, rendkívül szórakoztató rendezésében ez a hol nagyon is elképzelhető, hol egészen abszurd helyzetkomikummal, leleményes (nem egyszer vaskos) szöveggel, szóviccekkel is telített szürreális bohózat sokszor ad alkalmat nevetésre (akkor is, ha néha keserédes ez) – a végén happy end-del. Vinnai András darabjának ősbemutatója 2012-ben volt, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. Jó, hogy a miskolci Játékszínbe is elérkezett!

Közreműködik: Pálóczy Magdolna, Sebestyén Balázs
Díszlet- Jelmeztervező: Bozóki Mara
Dramaturg: Enyedi Éva
Zene: Zságer-Varga Ákos
Súgó: Márton B. András
Ügyelő-Rendezőasszisztens: Pöltz Julianna

 

 
Útmutatók


A KERESŐ
HASZNÁLATÁRÓL

 

 


ÚTMUTATÓ
A BLOGHOZ

 

 


MŰVELT ÚR
A SZÍNHÁZBAN

 


 
Menü
 
kommentek & Napló-archívum évenként
Friss hozzászólások
 
könyvajánló

 
hangos blog

A blog hangos szolgáltatása gyengénlátóknak.
Cikkek felolvasva!